30%-os állami támogatás lakáscélra – Ezt kell tudnod a lakástakarékról

586

Lakáscélja mindenkinek van. Akár most akarod megvenni életed első lakását, akár már most álmaid otthonában élsz, előbb-utóbb biztosan költened kell majd ingatlanra.

Ebben segít a lakástakarék-pénztár, mely segítségével minden lakáscélodra 30%-os állami támogatást vehetsz igénybe.

Javaslom, hogy ha ebben a hónapban csak egyetlen pénzügyi cikket olvasol is el, akkor ez legyen az, mert előbb utóbb biztosan sokat profitálhatsz az itt tanultakból.

Mi az a lakástakarék-pénztár?

A lakástakarék-pénztár egy szakosított hitelintézet, mely tagjai először megtakarításaikat befizetik, majd ezekből a befizetésekből a többi tagnak lakáshitelt is nyújtanak.

Két funkciója van tehát ezeknek a pénztáraknak: betétgyűjtés és hitelnyújtás.

A legtöbben sajnos csak a Fundamentát ismerik, pedig ma már három másik szolgáltató is kínál hasonló, gyakran előnyösebb lakástakarék-pénztári számlákat.

A lakástakarék-pénztárak összehasonlítása során gyakran látom, hogy igen jelentős különbségek vannak az egyes pénztárak ajánlatai között. Éppen ezért fontos, hogy tisztában legyél a részletekkel…

Jelenleg tehát 4 pénztár közül választhatsz: Fundamenta, OTP, Erste, és Aegon.

A működésük törvény által szabályozott, így az alapelvek mindegyiknél megegyeznek, mindössze a szerződések kamataiban és költségeiben vannak (sokszor nagy) eltérések.

Hogyan kaphatod meg a 30%-os állami támogatást?

A lakástakarék-pénztári szerződés (röviden LTP) egy rendszeres megtakarítás, melyet egy előre meghatározott futamidőre tudsz megkötni. A futamidő 4-10 év lehet. Erről az induláskor döntened kell, de később ez egyébként módosítható.

A futamidő lejártakor van egy 3 hónapos kiutalási időszak mely során döntened kell, hogy szeretnéd-e igénybe venni a lakástakarék-pénztárra felvehető lakáskölcsönt.

Ha igen, akkor a pénztár elbírálja, hogy képes leszel-e fizetni a havi törlesztődet, szakkifejezéssel élve, hitelbírálatot végez.

Ha megfelelsz, akkor megkapod:

  1. A befizetéseidet
  2. A befizetéseidre járó kamatot
  3. A 30%-os állami támogatást
  4. A lakáshitelt (opcionális)

Dönthetsz úgy is, hogy nem kérsz lakáshitelt, ez is működik. Ekkor ugyanúgy megkapod a befizetéseidet, a kamatokat és az állami támogatást, viszont nem kapsz lakáshitelt, így nem kell törlesztened sem.

Egy ábrán szemléltetve, így néz ki az LTP folyamata:

Forrás: Pénzügyi Tudakozó (LTP tévhitek)

A megtakarítási időtartam alatt tehát te fizetsz a pénztárba, melyre kamatot kapsz, valamint jár a 30%-os állami támogatás is. Mikor letelik a futamidő, akkor döntened kell, hogy elég az így összegyűlt pénzt, vagy pedig hitellel is ki szeretnéd egészíteni.

Fontos, hogy nem kell feltétlenül a lakástakarék-pénztár hitelét felvenned.

A banki hitelek sokszor olcsóbbak, mint a pénztár hitele, azonban gyakran az eltérő feltételek miatt nem könnyű az összehasonlítás.

Ilyen esetben érdemes tanácsadóhoz fordulni, akinek nem érdeke egyik, vagy másik megoldás előnyben részesítése. A két legfontosabb mutató egyébként ilyen esetben a THM, valamint a kamatperiódus hossza, vagyis az, hogy mennyi ideig nem változhat a hitelünk kamata.

Milyen feltételei vannak a lakástakaréknak?

Az első és legfontosabb, hogy az állami támogatás egy lakástakarék szerződésen nem lehet magasabb, mint 72.000 Ft / év. Ez akkor jön ki, ha 20.000 Ft / hó összeggel kezded el fizetni.

20.000 Ft X 12 hónap = 240.000 Ft –> 240.000 Ft x 30% = 72.000 Ft

Ennél nem érdemes többet fizetni egy lakástakarékba.

Egy személy viszont köthet több lakástakarékot is, viszont csak egy szerződés után veheti igénybe az állami támogatást.

Van mód viszont családtagok után is igénybe venni a támogatást…

A lakástakarék-pénztári szerződéskötéskor megjelölhetünk kedvezményezettet, aki az állami támogatásra jogosult lesz.

Ez a személy nem kell, hogy azonos legyen a szerződővel. Ilyenkor a kedvezményezett lemond a saját állami támogatásáról a szerződő javára. (Ezt nyilván a kedvezményezettnek is alá kell írnia.)

Mondok egy példát, hogy rögtön megértsd:

Nyitsz három lakástakarékot, mert havi 60.000 forintot szeretnél félretenni lakáscélra.

Az egyiknél te vagy a kedvezményezett, az egyiknél a gyermeked, a másiknál pedig mondjuk édesanyád. Ebben az esetben mindhárom lakástakarék után megkapod a 30%-ot, vagyis a max. 72.000 Ft-ot.

Összesen így 72.000 Ft X 3 = 216.000 Ft / év állami támogatást kapsz.

Ennél a példánál maradva gyermeked, és édesanyád már nem fog tudni másik lakástakarékban állami támogatást igényelni. Emlékszel? Egy fő csak egy szerződés után jogosult támogatásra.

Te viszont a futamidő letelte után a saját céljaidra felhasználhatod az így kapott támogatást. Egy kétgyermekes család esetén tehát 4 lakástakarék szerződés a szülők bevonása nélkül is lehetséges.

Mikor éri meg a legjobban a lakástakarék?

Az LTP-re kapott állami támogatás 30%, de nem 30%-os hozam! Ezzel kapcsolatban sokszor csúsztatnak az LTP értékesítők, amikor más befektetésekkel hasonlítják össze.

Gondolj bele: te nem 30% kamatot kapsz a befizetett pénzedre, minden évben fix 72.000 Ft állami támogatást kapsz. (Egy 20.000 Ft / hó szerződés esetén.)

Vagyis ez csak az első évben +30%.

A második évben már 480.000 Ft-ot fizettél be. Ennek a 72.000 Ft már csak 15%-a.

Tehát ahogy telik az idő, egyre kevesebb a tényleges évesített hozamod.

Azért, hogy ezt össze tudd hasonlítani egy kamatos kamat elvén működő megtakarítással, befektetéssel, érdemes megnézni a lakástakarék EBKM értékét. Ezt az értéket kötelező publikálniuk a lakástakarékoknak.

Az EBKM az egységes betéti kamat mutató, és megmutatja, hogy mekkora kamatos kamatnak felel meg az elért hozamod.

Ezzel a mutatóval össze tudjuk hasonlítani a lakástakarékot mondjuk egy bankbetéttel,  részvénnyel vagy kötvénnyel.

Minél rövidebb a futamidő, annál magasabb az EBKM. Ez viszont nem könnyíti meg a különböző lakástakarék-pénztárak összehasonlítását. 

Ugyanis míg például a 4 éves LTP az OTP-nél 45 hónapos futamidejű, addig a Fundamentánál 49 hónapos. Az OTP tehát előnyből indul, hiszen az adott időre vizsgált EBKM értéke a rövidebb futamidő miatt magasabb lesz.

Ez viszont nem feltétlen jelenti, hogy jobb is…

Az egyes lakástakarékok összehasonlítása tehát bonyolultabb ennél, ezért ebbe most nem is mennék bele jobban. A linken amúgy is tudsz személyre szabott kalkulációkat kérni.

Azt viszont érdemes megjegyezned, hogy minél rövidebb időre kötöd a lakástakarékot, annál magasabb éves hozamot tudsz elérni vele.

Példa: Legjobb EBKM 4 évre: 11.06% | Legjobb EBKM 8 évre: 5.99%

Ha tehát a felhasználási időd rugalmas, mert például lakáshitelbe akarod betörleszteni, akkor érdemes inkább 4 éveseket kötni.

Apropó nézzük, mire használhatod fel a lakástakarékot…

Mire használhatod fel a lakástakarékban gyűjtött vagyont?

Alapvetően lakáscélra, ezen belül szinte bármire, ami beépítésre kerül az ingatlanba. Tehát sima bútorokra, háztartási eszközökre nem, csak olyanra, ami beépítésre kerül.

Néhány példa:

1. Lakásfelújítás / korszerűsítés

  • Festés, tapétázás
  • Parketta, padlószőnyeg, burkolólapok, csempék
  • Beépített szekrények, konyhabútor
  • Beépített háztartási készülékek
  • Nyílászáró csere, redőny, klíma
  • Bejárati ajtó, kapu, biztonsági rács, biztonsági zár, riasztó
  • Garázsajtó
  • Tetőtér beépítés, galéria, bővítés
  • Tetőcsere, napelemek
  • Közműépítés, kútfúrás, internet, TV, telefon bevezetése

2. Ingatlan vásárlás

  • Lakás, családi ház és tanyai lakóingatlan vásárlás és csere, lakásbérleti vagy lakáshasználati jog vásárlás (nyugdíjas otthonban is)
  • Lakótelek-vásárlás
  • Ingatlan építése
  • Kertépítés, medence

3. Lakáshitel kiváltás, betörlesztés

  • Lakáscélú kölcsön teljes vagy részleges kiváltása
  • Lakáscélú pénzügyi lízing teljes vagy részleges kiváltása

Végül lássuk, hogy mik az apró betűk, amikről az értékesítők nem szeretnek beszélni 🙂

Milyen költségekkel kell számolnod?

Szerencsére a lakástakarékok költségét elég szigorúan szabályozzák, így nem okozhat nagy meglepetést.

Alapesetben két költséggel kell számolnod:

1. Havi számlavezetési díj 150 Ft

Ezt a számlavezetési díjat a vállalt befizetéseiden felül kell fizetned. Vagyis, ha havi 20.000 forintra szerződsz, akkor valójában havi 20.150 Ft-ot kell majd fizetned.

2. Szerződéskötési díj

Ez a díj általában az ügynöki jutalék alapja, ami valahol a szerződésed megkötésének és az ügyintézésnek a költsége.

Ennek mértéke a szerződéses összeg 1%-a. De mi a szerződéses összeg?

A szerződéses összeg az az összeg, amit maximálisan felvehetsz a lakástakarékból, ha a futamidő végén kéred a lakáshitelt is. Vagyis a nyitási díjat a lakáshitel után is megfizeted, akkor is, ha végül nem kéred a hitelt.

Szerződéses összeg = Befizetések + Állami támogatás + Kamat + Maximálisan felvehető lakáshitel

Egy 8 éves Fundamenta szerződés esetén a szerződéses összeg például 6.400.000 Ft, vagyis a számlanyitás díja 64.000 Ft.

Ez az egyik legjelentősebb költség. Ha például 3 ilyen szerződést akarnál nyitni, akkor máris 192.000 Ft csak a számlanyitás!

Nem csoda, hogy a legtöbben kivárnak, míg valamilyen nyitási akcióval olcsóbban tudnak LTP-t nyitni. Egy időben elég gyakran voltak ilyen akciók, főként az OTP-nél és az Erste-nél.

Elvétve most is találni akciós ajánlatokat.

Az akciók sokszor valamilyen feltételhez kötöttek, ilyen például bankszámla-nyitás, SMS szolgáltatás, biztosítás kötése, hitelkártya, stb.

+1 kapcsolt termékek költsége

A kapcsolt termékekkel mindig nagyon kell vigyázni. Általában a kapcsolt termék díja többe kerül, mint amennyit meg lehet spórolni. Vannak kivételek, de résen kell lenni. Ha nem értesz, hozzá, akkor inkább kérdezz!

Összefoglalás

A lakástakarék egy rendkívül kedvező pénzügyi termék, amit a legtöbb családnak érdemes igénybe vennie. Mivel mindenkinek lesz előbb utóbb lakáscélja, ezért a legtöbb esetben könnyű felhasználni az összeget.

Arra vigyázz, hogy Te döntsd el, hogy van-e ilyen célod. Csak azért, mert az ügynök rád tukmálja, vagy mert jól hangzik a 30%, ne ugorj fejest. Gondolkozz előre! Nézd meg mennyi pénzed fog összegyűlni, és az alapján mérleged, hogy fel fogod-e tudni értelmesen használni.

Csak azért felújítani egy élhető konyhát, mert lejárt a lakástakarék, ugyanúgy pénzkidobás, állami támogatás ide vagy oda. A kisgyereknek sem feltétlen éri meg, hiszen ha össze is gyűlik 1,5 millió forint, abból nem lesz lakása, de diplomája még lehetett volna.

Egyszóval tervezz, számolj, és ha valami nem tiszta, kérdezz nyugodtan!

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here