Divatdiéták és a fogyókúra 2 alapszabálya

1618

A fogyni vágyók többsége nagy valószínűséggel már többféle diétát is kipróbált. Ha túl vagy már a második, harmadik, negyedik vagy sokadik próbálkozáson, akkor bizonyára elgondolkodtál a sikertelenség okain. Nem biztos, hogy benned van a hiba, csak rossz utat választottál.

Az írás címe némileg pontatlan, helyesen a „divatfogyókúrák” szót kellene használni, hiszen a „diéta” eredetileg a valamilyen okból hosszabb-rövidebb időre megváltoztatott étrendet jelenti, aminek célja a szervezet megváltozott állapotához igazodó táplálkozás.

A megváltozott állapot több mindent takarhat:

  • életkort (pl. időskor)
  • élethelyzetet (pl. várandósság, szoptatás)
  • betegségeket: rövid ideig tartót (pl. hasmenés, székrekedés), vagy tartós, hosszú lefolyásút (pl. cukorbetegség, daganatos betegség, vese- és máj betegségek)
  • különleges tápanyagigényt (pl. glutén érzékenység, laktóz érzékenység)

Fogyókúra alapszabálya

Mivel egyrészt bizonyos szempontból az elhízást is tekinthetjük a szervezet megváltozott állapotának, másrészt a köznyelv a fogyókúrás jellegű étrendeket is előszeretettel nevezi diétának, maradjunk hát ennél a kifejezésnél.

A különböző hangzatos nevű, újabbnál újabb, vagy csak újra felfedezett diéták nagy hibája az, ami általában a testsúlycsökkentésre irányuló „kúraszerű” törekvéseknek általában. Elképzelhető, hogy rövidtávon jelentős súlyfeleslegtől tudsz megszabadulni a segítségükkel, de a hirtelen és drasztikus kalóriamegvonást a szervezeted éhezésként éli meg és hatására takarékos üzemmódra vált, hogy kevesebb üzemanyaggal is működni tudjon.

A „normál” táplálkozásra való visszaálláskor viszont a szervezet erőteljes ütemű raktározásba kezd, aminek következményeként legalább olyan gyorsan visszanyered a ledobott kilókat, mint amilyen gyorsan megszabadultál tőlük. A jelenség találó elnevezése Jojó-effektus.

A divatdiéták közös jellemzője, hogy gyors és tartós fogyást ígérnek, ugyanakkor sajnos a legtöbb esetben figyelmen kívül hagyják a legalapvetőbb táplálkozástudományi alapelveket és hibás szemléletmódot közvetítenek.

Diétafajták és jellemzőik

Egy adott diétafajtához, működésének alátámasztására, szinte minden esetben tartozik egy kis tudományos (vagy áltudományos) magyarázat.

Fogyókúra alapszabálya, étkezés
A low-carb diéták tipikus hibája, hogy a szervezet egyik legfontosabb energiaforrását, a szénhidrátot szinte teljesen kizárja a táplálkozásból.

Az emberi szervezet fő energiaforrásai a fehérjék, a szénhidrátok és a zsírok, így az egyik kézenfekvő lehetőség ezek valamelyikét nemkívánatosnak bélyegezni, amelyhez a leginkább megfelelő célpont talán a szénhidrát.

A szénhidrátok megvonását több népszerű diéta is preferálja, alapgondolatuk az, hogy az étkezésből történő kizárásukat a szervezet néhány nap után úgy érzékeli, mintha nem jutna elegendő táplálékhoz, ezért elkezdi felélni a zsírkészleteket és ezzel beindul a súlyvesztés.

Ha csak a fogyás szempontjából vizsgáljuk, akkor működőképesnek lehet nevezni a módszert, de a működési mechanizmusa és a következményei tekintetében semmiképpen nem szerencsés, sőt inkább káros. A szénhidrát kivonásával felborul az ideális tápanyagarány, értelemszerűen megnövekedik a zsír- és fehérjebevitel, ami hosszabb távon egészségügyi kockázatokkal jár.

A diéták másik csoportja

arra az elvre épül, hogy a különböző tápanyagokat szét kell választani és minden nap csak egy bizonyos fajta tápanyagot szabad fogyasztani, mert együtt nehezen tudja a szervezet megemészteni azokat. A táplálkozástudomány jelenlegi álláspontja szerint ez teljesen téves gondolat, a körülbelüli

55-30-15 %-os szénhidrát-zsír-fehérje arány folyamatos tartása a kiegyensúlyozott és egészséges táplálkozás alapja.

Vannak különleges diéták,

amelyeknek közös jellemzője, hogy egész filozófia és tudomány, egy egész univerzum van felépítve egy vezérgondolat köré, de körültekintő utánjárással mindegyikről kiderül, hogy érvrendszerük erősen támadható.

 

Az egyik diéta elmélete szerint

Az emberi vért 29 különböző rendszer szerint lehet kategorizálni. Ezek egyike az AB0-rendszer, amelyet Karl Landsteiner fedezett fel 1900-ban.

a vércsoport meghatározza, hogyan kell táplálkozni, mivel minden vércsoport az eredeti, ősi táplálkozás genetikai üzenetét hordozza.

A „komoly tudományos magyarázat” arról az alapvető tényről nem vesz tudomást, hogy a vércsoportoknak van egy viszonylag bonyolult, de tudományosan jól megalapozott öröklődési rendszere.

Különböző vércsoportok találkozása esetén (anya+apa) elég változatosan alakulhat az utód által örökölt vércsoport milyensége és közben elveszhet az „ősi üzenet” érvényessége.

Egy másik elgondolás

A pH egy dimenzió nélküli kémiai mennyiség, mely egy adott oldat kémhatását (savasságát vagy lúgosságát) jellemzi. A tiszta víz pH-értéke 7 (semleges), ennél kisebb pH-érték savasságot, nagyobb pH-érték pedig lúgosságot jelez.

szerint az egészségtelen táplálkozás és egyéb külső-belső tényezők következtében az emberi szervezet sav-bázis egyensúlya felborul és lényegében az összes betegséget (köztük az elhízást) az elsavasodás okozza, amit megfelelő étrenddel lehet újra egyensúlyba hozni.

Az elsőre tetszetősnek tűnő érvrendszer az alapoknál látszik megdőlni, mivel folyadéktereinek egyébként különböző pH érték optimumait a szervezet puffertárak segítségével folyamatosan korrigálja, így krónikus sav-bázis egyensúlyzavar egyszerűen nem alakulhat ki.

Egy harmadik

A paleolit kor emberének életét és étrendjét nem könnyű rekonstruálni, hiszen kevés a hiteles leletanyag. A legrégebbi teljes csontváz 1,5 millió éves, ezen kívül csak töredékes leletek vannak.

nem is annyira étrendi-, inkább életmód-szemlélet szerint vissza kellene térni a paleolit-kori ember táplálkozásához, mivel az emberiség rövid (néhány ezer éves) evolúciós történelme során nem tudott alkalmazkodni a táplálkozásába időközben bekerült élelmiszerfajtákhoz, és ez okozza az úgynevezett civilizációs betegségek jelentős részét.

Étrendi ajánlásai révén a diéta szénhidrát- és energiaszegénynek tekinthető, ennek minden negatív hatásával együtt.

Miután nagyjából az összes fogyókúrafajtáról megállapítható, hogy nem célravezető az alkalmazása, jogosan felmerül a kérdés:

Mit tegyél, ha meg akarsz szabadulni a fölösleges kilóidtól?

A válasz egyszerű:

Tartsd be a fogyókúra 2+1 alapszabályát:

1. Ne fogyókúrázz!

2. Egészséges mértékű és ütemű fogyás a túlsúlyhoz vezető magatartásforma megváltoztatásával, kiegyensúlyozott és mértéktartó étrenddel, illetve rendszeres testmozgással érhető el.

+1 Olvass további érdekes és hasznos táplálkozási cikkeket >>

Okleveles táplákozástudományi szakember vagyok. Diplomámat a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán mesterképzésen szereztem.Egyéni vállalkozóként táplálkozási tanácsadással, személyre szabott étrend készítésével és sporttáplálkozással foglalkozom. Célom, hogy minden hozzám fordulót kivezessek a „táplálkozási labirintusból”.

2 HOZZÁSZÓLÁS

  1. Kedves Novák Péter!

    Szó szerint a víz csapból is az folyik, hogyan fogyjunk le, és melyik diéta jó és melyik káros. Én szinte már mindegyiket kipróbáltam, de a vége mindig az, hogy vissza hízom a leadott kilóimat. Nem vagyok kövér, csak önmagamhoz képest.Én is abban hiszek, hogy kiegyensúlyozott táplálkozással és mozgással kell a kilóinkat szinten tartani. Csináltam már a Paleo diétát, a kiválasztó diétát stb. de egy idő után vissza térünk a hagyományos étrendünkhöz és jönnek a kilók vissza. Én 12 évig verseny sportoló voltam, utána még sokáig sportoltam nem verseny szerűen csak hetente két alkalommal, de ez elég volt , hogy ne hízzak el. Majd olyan komoly sport balesetem volt, Achilles-ín szakadásom, megműtöttek, majd a gyógytornán ismét elszakadt, már nem tudták megműteni, három hónap fekvő gipsz után derült csak ki, hogy tudok-e majd járni. Hála Istennek tudok járni, de a sportról le kellett mondanom a kézilabdáról. 10 kilót híztam azóta. 57 éves vagyok sportos alkat, de 10 kilóval több. Jelenleg egy kondi terembe járok hetente egy alkalommal személyi edzővel edzem, de nem fogyok semmit. Az étkezésem szerintem egészségesnek mondható. Kérem ha van valami nagyon jó tanácsa kérem írja meg. Nagyon tetszett a cikke azért írtam Önnek.
    Üdvözlettel: Farkas Ilona

    • Kedves Ilona,

      Köszönöm a hozzászólást és az elismerő szavakat!

      A kérdés annál összetettebb, mint, hogy egy általános érvényű jó tanácsban lehetne rá válaszolni.
      Az egészséges táplálkozás elég nehezen megfogható dolog. Az én olvasatomban alapvetően nincsenek egészséges és egészségtelen ételek, hanem megfelelő és nem megfelelő mennyiségek, illetve fogyasztási gyakoriság létezik. Vegyük példának (az egyébként sokak által elutasított) tejet. A testsúly megtartása (esetleg csökkentése) tekintetében napi 1-2 dl bevitele pozitív, míg napi 0,5-1 l fogyasztása kifejezetten negatív hatással lehet.

      Ahhoz, hogy érdemlegesen tudjak tanácsot adni, látnom kellene a hétköznapi táplálkozási rutinodat, mert különben csak a sötétben tapogatózok.
      Amennyiben komolyabban érdekel a dolog, keresd fel a honlapomat, ahol minden szükséges információt megtalálsz a továbblépéshez. A honlapra mutató hivatkozást megtalálod a cikk alatt, illetve a Rólunk/Partnereink menüpont alatt is.

      Üdvözlettel,
      Novák Péter

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here