Így fejlesztheted gyermeked problémamegoldó képességet

1081

Volt már olyan napod, hogy nem szembesültél semmilyen – de tényleg semmilyen – problémával?

Éppen azért, mert nap mint nap számtalan kisebb nagyobb problémát kell megoldanod fontos, hogy fejleszd ezt a képességet. Fejleszd a gyermekedben is, hiszen neki ugyanúgy megvannak a maga megoldandó gondjai. És mivel ő leginkább játszani szeret, mutatunk egy csokorra valót belőlük.

De előtte nézd meg ezt a láncolatot, hogy megértsd a fontosságát:
problémamegoldó képesség fejlődése

Így segítheted mindezt elő

Ahogy a gyerek fejlődik, úgy fejlődik a problémamegoldó képessége is a korábbi tapasztalatok és ok-okozati összefüggések felismerésével. Míg egy öt éves gyermek még az alapokkal küzd, addig tízhez közeledve már általában könnyedén kezelik a folyamatokat.

Nagyon fontos, hogy ne akarj gyermeked helyett mindent megoldani. Egy-egy nehéz szituációban mindig adj esélyt neki a probléma megoldására, mielőtt felajánlod segítséged. Fogd fel ezeket úgy, hogy most esélyt tudsz neki adni arra, hogy sikerélményt és egy kis önállóságot szerezzen. Hagyni kell azt is, hogy a saját tempójában tanuljon és időt kell hagyni a felfedezésekre is.

Amíg kisebb a gyerek, rengeteget kérdez a világ dolgairól. Ezek kiváló alkalmak lehetnek a kritikus gondolkodás fejlesztésére. Amikor például egy gyermek rácsodálkozik arra, hogy miért nem látja a szelet, vagy miért fekete az árnyéka, ahelyett, hogy pontos választ adnál neki, kérdezd meg, hogy szerinte miért lehet ez. Bátorítsd a gondolkodásra és ötletelésre!

Problémamegoldás gyerekkorban
Gyakran szülők nélkül kell problémákat megoldaniuk. Hidd el, kreatívak.

Sok kisgyermek már óvoda előtt megtanulja a színeket és számokat: ezek a memória képességeiket fejlesztik. Természetesen szükségük van az ilyen alap képességek elsajátítására, de ugyanolyan fontos, hogy később a magasabb rendű szellemi képességek se legyenek elhanyagolva. Idővel ezek lesznek az alapjai a független és absztrakt gondolkodásnak.

A cél az, hogy a megtanuljon logikusan és kreatívan gondolkodni.

 

Játékok, módszerek, praktikák

Az első módszer az ún. „brainstorming”, annak is lehetőleg a csoportos változata. [Ha nem ismered, itt olvashatsz róla bővebben.] A lényege az, hogy egy adott problémára közösen keresnek megoldást úgy, hogy a legelvetemültebb ötletnek is utánajárnak. Ez erősíti a gyereket, hogy új gondolatokkal, megoldási javaslatokkal álljon elő, ami folyamatos gondolkozáshoz vezet. Ez pedig egyenes út ahhoz, hogy a probléma megoldását tartsa szem előtt. Ennek előnyeit úgy vélem nem szükséges külön bemutatni.

problémamegoldás
Hogyan helyettesíthető?

Bátorítsd gyermekedet, hogy a hagyományostól eltérő módon is oldjon meg problémákat. Például ha egy kézműves foglalkozásnál ragasztópisztolyt használtok, kérdezd meg, hogy mivel lehetne azt helyettesíteni. Ez a módszer megtanítja a gyereket a rugalmas gondolkodásra, ami szintén fontos eleme egy nehéz szituáció megoldásának.

 

Érdekes kihívás az is, amikor megkéred, hogy találjon új funkciót a hétköznapi használati tárgyaknak. Adj neki időt, hogy gondolkozzon azon, hogy hogyan lehet használni másra egy olyan egyszerű dolgot, mint például egy teniszlabda.

Meg is fordíthatod ezt. Ha például egy szerepjáték során szükség van egy sapkára, de éppen nem találtok. Kérd meg ekkor, hogy nézzen szét a szobában, milyen olyan tárgyakat talál, amikkel helyettesíteni lehet.

Nagyon jól működő gondolkodás fejlesztő játék az, amikor meghatározott szempontokhoz kerestek példákat. Tollat és papírt (telefont, tabletet egyebet) ragadtok, majd ki-ki leírja, hogy milyen kerek zöld tárgyat, vagy kopasz szemüveges férfit ismer.

Keress a házban apró tárgyakat, mint például gombok, aprópénz, elemek vagy kis ékszerek, és kérd meg a gyereket, hogy csoportosítsa őket közös szempontok alapján, minél több módon. Ha készen van, kérd meg, hogy mondja el a csoportosítások okait.

TIPP: készülj tollal papírral (telefonnal tablettel egyébbel) mert olyan magyarázatokat is hallani fogsz, amit fel akarsz majd jegyezni.

Kérdezd meg gyermekedet, hogy mi történne, ha egy nem várt esemény miatt megváltozna a napirendje. Például hogyan változna meg a napja, ha hóvihar miatt nem lehetne eljutni az iskolába? Majd menj tovább egy lépéssel, és kérdezd meg, hogy hogyan változna meg a te napod.

Az, hogy mind a saját, mind mások helyzetébe beleképzeli magát és megpróbálja kigondolni, hogy „mi lenne ha” szintén egy fontos gyakorlat a problémamegoldó gondolkodás kifejlesztésében.

A feltárásukhoz és megoldásukhoz előnyös az is ,ha jó vizuális képességgel rendelkezik. Olvass ebben a cikkben hat játékos módszerről, mely segít fejlesztésében.

Ha szeretnél tovább fejlődni, iratkozz fel listánkra, vagy likeolj minket Facebookon, így nem maradsz le a LEGJOBB és LEGÚJABB anyagokról.

Forrás: NannetteRichford,  scholastic.comabilitypath.orgkidsmatter.edu.au

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here