Menj orvoshoz, ha még egészséges vagy!

1299

Hányan halnak meg a különböző, elvileg gyógyítható, vagy legalábbis jól kordában tartható betegségekben? Ha megnézzük a statisztikai adatokat, amely a matematika ijesztő szenvtelenségével nyíltan közli, hogy rengetegen, akkor joggal merülhet fel bennünk az a kérdés: miért van ez?

Miért hagy a mai, eddig soha nem látott fejlettségű orvostudomány ennyi embert meghalni? Nos, a kérdés teljesen jogos, azonban a válasz nem lesz olyan kellemes, mint ahogy gondolják sokan, mert nem lehet mindent az orvostudomány meglévő hiányosságaira fogni.

Gyakorló orvosként, munkám során szinte mindennap találkozom olyan betgekkel, akik a daganatos betegségük nagyon előrehaladott állapotában keresték fel a kezelőorvosukat, s ebben az állapotban már gyógyulást nem tud a medicina felkínálni. S itt már el is érkeztünk ezen írás témájához: mit tehet az egyes ember a saját egészsége megőrzéséért? A téma nagyon összetett, most csupán egy  – ám igen fontos – szeletével, a szűrővizsgálatokkal foglalkozunk.

Ha azt a tömör gondolatot követnénk, hogy akkor menjünk orvoshoz, amikor még egészségesek vagyunk, akkor máris sok komoly betegséget lehetne idejében felfedezni, mert a legtöbb, később komolyra forduló betegség eleinte nem okoz tünetet.  S önmagában már ez a téma nagyon sok kérdést felvet, s sajnos itt már a tisztán orvosi vonatkozás mellett megjelenik a gazdasági, politikai oldal is.

Ha minden egyes embert rendszeresen, gyakran megvizsgálnánk, akkor nagyon sok potenciálisan halálos betegséget ki lehetne szűrni még korai, gyógyítható állapotában – no, de: bírja ezt a már amúgy is túlterhelt egészségügyi rendszer? Ki finanszírozza a – zömében “felesleges – vizsgálatok árát? Ezekre a kérdésekre magam nem kívánok válaszolni, lévén sem közgazdász, sem – hálisttennek – politikus nem vagyok. Az alábbiakban csupán arra szorítkoznék, milyen vizsgálatokat tartok orvosként szükségesnek.

Daganatok korai szűrése

Gyakorló orvosként megdöbbentően sok fiatal embert látok, akiknél rosszindulatú daganatot diagnosztizálok, ezért erre a betegségcsoporta fektetném a legnagyobb hangsúlyt, méghozzá korcsoportos bontásban.

20-40 éves korosztály

Sajnos egyre több fiatal nőt érintenek különböző nőgyógyászati daganatos betegségek, főként az emlő- és a méhnyakrák. Ezért elsődleges fontosságúnak tartom az évenkénti alapos nőgyógyászati vizsgálatot, emlő ultrahangvizsgálattal kiegészítve. Ebben a fiatal életkorban az emlő röntgenvizsgálata (mammográfia) nem ajánlott, mert a fiatal nők emlőjének “összetétele” nem felel meg a mammografiai vizsgálatnak, a normális mirigyállomány olyan “sűrű” képet ad a röntgenfotón, hogy az nem értékelhető, viszont ultrahanggal remekül vizsgálható, s már kis méretű, kézzel nem tapintható elváltozások is kiszűrhetők. A vizsgálat fájdalmatlan, gyakorlott nőgyógyász, vagy radiológus által elvégezve 15-20 percig tart.

A méhnyakrák (elsősorban a HPV-fertőzés miatt) egyre gyakoribb a 16-22 éves nők között, ezek a daganatok tüntementesek, általában korai (a méhnyakat még nem elroncsolóan beszűrő) állapotban kiszűrhetőek nőgyógyászati (és megfelelő mikroszkópos (patológiai)) vizsgálattal. A sorrend itt a következő: a nőgyógyász kenetet vesz a szabad szemmel akár egészségesnek is tűnő méhnyakról, ezt a kenetet kiértékelik a patológusok, s ha kóros sejteket találnak, akkor szöveti mintavételt kell végeznie a nőgyógyásznak. Ha a kimetszett szövetdarabkában rákos sejteket látunk mikroszkóposan, akkor annak kiterjedésétől függően kell további kezelés. A tapasztalatom alapján ezek a dagantok – ha valaki rendszeresen megy nőgyógyászhoz – nagyon korai stádiumban kiderülnek, s olyan kis műtét elegendő, ami a későbbi terhességet nem veszélyezteti – s természetesen ebben a korai állapotban a betegeség definitve meggyógyítható.

A korosztály férfitagjaiban az egyik leggyakoribb daganat a herékben fordul elő. A heredaganatok gyakorlati szempontból egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy nagyon jól szűrhetőek, a beteg saját maga ki tud szűrni daganatgyanús elváltozásokat. Ezért életmentő, hogy már a 13-14 éves fiúkat megtanítsuk a heréik önvizsgálatára. Sajnos ez a prüdéria miatt gyakran nem következik be, ennek a következményei pedig katasztrofálisak lehetnek. Pár héttel ezelőtt operáltak abban a kórházban, ahol dolgozom, egy 25 éves férfibeteget, akinek a heretumora 2950 g tömegű volt (a daganattal teljesen átépült here átmérője kb 25 cm volt!). Nos, egy ekkora daganat nem 2 nap alatt fejlődik ki, s a daganat vizsgálata során sajnos előrehaladott állapotot találtam, s az urológus kollégák informáltak, hogy a betegnek számos nyirokcsomóáttéte van – az életkilátásai sajnos eléggé rosszak. Ezért az önvizsgálat megtanítását NEM SZABAD szégyenlőség, vagy félelem miatt elmulasztani!

Mindkét nem tagjait fenyegeti a rosszindulatú festékes bőrdaganat (közismertebb néven: melanóma). A melanómákról azt kell tudni, hogy NEM CSAK a napfénynek közvetelenül kitett bőrfelületen keletkezhetnek, hanem rejtettebb testtájakon is. (részletes írásomat erről lásd ITT). A jó hír: egy alapos bőgyógyászati átnézés nagy biztonsággal kiszűri a korai, teljesen gyógyítható melanómákat, ezért évene egyszer mindenképpen keressünk fel egy bőrgyógyászt!

40-60 éves korosztály

A nőket ebben a korban is fenyegeti az emlőrák és a méhnyakrák, ezért az előző fejezetben írottak most is aktuálisak. Emellett azonban a méhtest-méhnyálkahártya daganatai is jelen lehetnek, szerencsére egy komplex nőgyógyáaszati vizsgálat során mindegyikük kimutatható.

A férfiak esetében a heredaganatok statisztikai mértéken nézve “hátrébb szorulnak” – de tudjuk, a kivétel erősíti a szabályt. Viszont, a prosztata betegségei egyre gyakoribbak. A prostata nagyon aljasan viselkedik – a nem daganatos betegségei (megnagyobbodás) sokkal korábban okoznak panaszokat, mint az igazán veszélyes betegsége, a prosztatarák. A férfiakat ebben a korosztályban (és élemedettebb korban is) két csoportra lehet osztani: akiknek van prosztata-problémájuk és akiknek majd lesz. A jóindulatú megnagyobbodás gyakorlatilag minden férfit érint, ha kellően magas kort ér meg, mert a tesztoszteron-anyagcsere életkorhoz kötött változásai mindenkiben megjelennek. Ez a megnagyobbodás a prosztata középső részén kezdődik, összenyomja a húgycsövet, ezáltal panaszt okoz. A prosztatrák ezzel szemben a szerv külső részén lévő mirigyekből indul ki az esetek nagy részében, ezért sajnos későn ad panaszt. Emellett sajnos az is tény, hogy a többi szervünkkel ellentétben radiológialiag (MR, CT, ultrahang) a prosztata vizsgálata nem mindig informatív. Jogos tehát a kérdés, mit tehet a beteg, hogy az esetleg meglévő, kicsiny prosztatarákot felismerje? Itt sajnos a lehetőségek nem olyan egyértelműek, azonban van valami, amit lehet vizsgálni: Ez pedig  vér PSA-szintje. A PSA egy fehérje, amit a prosztata termel, s a rákos sejtek is termelik ezt bizonyos mértékben, s az érték megemelkedése mindenképpen prosztatabetegségre utal. A probléma azonban az, hogy prosztatagyulladás vagy jóindulatú megnagyobbodás esetén éppúgy megemelkedhet ez az érték, azaz egy mérés eredménye nem informatív. Ami ennél sokkal fontosabb, hogy a tendencia hogyan változik, azaz a PSA-érték emelkedése kórjelző! (a legkisebb PSA-érték, aminél rákot diagnosztizáltam, 0,47 volt, s a legnagyobb, aminél a mintákban csak gyulladás volt: 22 volt.)

A mindkét nemet érintő daganatok között első helyen a gyomor-bél daganatai állnak, amennyiben van családi halmozódás, akkor már 40 éves korban ajánlott egy gyomor-béltükrözés. A vizsgálat felületes altatásban zajlik, teljesen fájdalommentes, s nagy előnye, hogy ha a belgyógyász lát valamit, akkor mintát is tud belőle venni.

Ezen túl sajnos gyakori a tüdődaganat is, valamint a nyirokcsomók daganatai (limfóma), sajnos utóbbiak “házilag” nagyon nehezen vehetők észre.

60+ korosztály

Az életkor előrehaladtával a dagantos betegségek esélye nő, idősebb korban a gyomor-béldaganatok, illetve az urológiai daganatok állnak a vezető helyen.

Mit tehetünk még?

A fentebb említett szűrővizsgálatok mellett mindenképpen indokoltnak tartok 40-60 éves korott 2 évente, utána inkább évetne 1x egy mellkas-has MR vizsgálatot. A kontransztanyagos vizsgálat jó vesefunkció esetén mellékhatásmentes, maga a vizsgálat teljesen ártalmatlan. Az előnye az, hogy kisméretű térfoglalásokat észrevesz, de természetesen a térfoglalás szöveti típusát nem tudja megállapítani. Viszont, kis méretű daganatokat is észrevesz, s a lelet biztokában tervezhető a további vizsgálat.

A legfontosabb tanulság: egy korai stádiumú, áttétet nem adó, a környezetével még nem összekapaszkodó rosszindulatú daganat csaknem mindig tökéletesen gyógyítható! Ez az értelme a szűrővizsgálatoknak!

Orvos vagyok, munkám közvetlenül a mikroszkópos diagnosztika, de ennek ellenére, vagy éppen ebből kifolyólag az embert teljességében szemlélem. A munkám mellett orvosként évek óta tartok szexuális felvilágosító órákat iskolákban, a 12-14 éves korosztály számára. Csaknem 8 évig Tinidokiként interneten válaszoltam szexualitással kapcsolatos kérdésekre. Volt lehetőségem egy ideig a Magyar Szexológus Társaság tagjaként tanulni olyan szakemberektől, mint pl. Lux Elvira. Minden lehetőséget megragadok a betegek informálására is, mert jelentős hiányt érzek ezen a területen Magyarországon. Évekig foglalkoztam oktatással, s jelenleg is tanítok műtősnőket.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here