Mennyit kell félretenned havonta, ha el akarod érni a céljaidat?

1761

Boldog, biztos jövő, család, nagy ház, autó. Ezek a dolgok jutnak eszünkbe, ha a pénzügyi céljainkra gondolunk. De mit kell tenned, hogy elérd ezeket, és mennyit kellene félretenned, hogy elég tőkét gyűjtsd, hogy megvalósítsd az álmaid?

Ahány ember annyi félre pénzügyi cél létezik, de szerencsére ezek pontos ismerete nélkül is meg tudom mondani, hogy mire van szükséged ahhoz, hogy elérd ezeket a célokat.

  1. Először is le kell tisztáznod magadban a céljaidat, és azokhoz egy időpontot, és egy összeget rendelni. Ez a pénzügyi tudatosság első lépése!

2. Másodszor pedig ki kell számolnod, hogy mennyit kell félretenned a célod eléréséhez.

Nézzük meg a legáltalánosabb célokat (lakás, nyugdíj, gyermek életkezdése, autó, nyaralás, stb.), és nézzük meg, hogy melyikhez, mennyit kell félretenned.

Mennyit kell félretenned lakáscélra?

A legtöbb embernek van valamilyen lakáscélja: vásárlás, felújítás, bővítés, lakáshitel visszafizetés. Ez az életünk során egy folyamatosan megújuló cél, hiszen kevesen élik le egy ingatlanban a teljes életüket, és még ez esetben is szükséges a karbantartás.

Ahhoz tehát, hogy meghatározd, hogy mekkora összeget kell megtakarítanod, érdemes reálisan átgondolnod, hogy milyen ingatlanra van, vagy lesz szükségetek. Nagyon sokan kergetnek hiú ábrándokat, vagy ugranak bele óriási adósságokba, hogy a gyermekkorukban megálmodott családi házban lakhassanak.

Én azt mondom, hogy nem ettől leszel igazából boldog. Sőt sokkal többet árt, ha a lakáshiteled miatt kell aggódnod, mint az amennyit egy kertes házzal nyersz.

Abból a plusz költségből, amibe egy kertes ház kerül egy lakáshoz képest, évente 10-20 alkalommal kibérelhetsz egy ingatlant, vagyis akár minden harmadik héten.

(A bérlésnek számos előnye van: változatos helyszín, kisebb felelősség, nem neked kell fenntartani, takarítani, nincs kockázatod, csak akkor fizetsz, ha használod, stb.)

Csak azért, hogy évente kétszer csinálj egy grillpartit, nem érdemes kertes házba költöznöd, és a gyerekeid sem ettől lesznek boldogok.

Ha Anya és Apa a hitel miatt stresszel, olyan munkát végez, amit nem szeret, és alig látják a gyerekek, az sokkal rosszabb, mint egy nyugodt lakásban felnőni.

Nem beszélve a nagyobb ház nagyobb fenntartási költségeiről, mind pénzben, mind időben. Persze ha mindezt megengedheted magadnak, és szeretnéd is, akkor nem akarlak lebeszélni. Mielőtt döntesz, azonban nézd meg, hogy mennyit kell dolgoznod mindezért.

Hány havi megtakarításodat áldozod fel ezért?

Vegyünk például egy 40.000.000 forintos házat. Tegyük fel, hogy a mostani lakásod 15.000.000 forint, és 5 éven belül szeretnél elköltözni. Hiányzik 25.000.000 forint, amit 5 év alatt kell előteremteni. Ez 5 millió évente, vagyis 417.000 Ft / hó megtakarítás szükséges.

Persze, kihasználhatod a lakástakarékra kapott 30%-os állami támogatást, ami némileg csökkenti ezt az összeget. Sőt, lakáshitelt is felvehetsz…

Azt azonban nagyon vésd az eszedbe, hogy a lakáshitel az nem ingyen pénz. Ára van, méghozzá busásan megfizeted. 10.000.000 Ft lakáshitel fix törlesztővel 20 évig fizetve mintegy 80.000 Ft / hó. A teljes visszafizetésed (80.000 x 12 x 20 =) 19.200.000 Ft, vagyis a dupláját fizeted vissza, annak amit felvettél.

Lehet, hogy könnyebb útnak tűnik a lakáshitel, de 30 év múlva visszatekintve azt látod majd, hogy a pénz, amit mások a nyugdíjukra, gyermekükre, vállalkozásaikra költöttek, az neked a bank zsebébe vándorolt.

Jól jegyezd meg: a bank nem jótékonysági intézmény, hanem profit orientált vállalkozás!

Ne feledkezz meg az ingatlan állapotának megőrzéséről sem. Egy 10 éves ingatlan kevesebbet ér, mint egy teljesen új. Érdemes megbecsülnöd, hogy 10 év múlva mennyit fog érni az ingatlanod, ha nem költesz rá semmit: kopott festék, korhadó gerendák, beázó tető, stb. Szerintem mondhatjuk, hogy 10 év alatt az ingatlan árának 20%-át rá kell költened majd a fenntartásra, bárhol is laksz.

Ezt még tedd hozzá a lakáscélra félreteendő összeghez. Ha tehát egy 15.000.000 forintos lakásban laksz, akkor (15M x 0,2) / (10 x 12) = 25.000 Ft havonta. Erre is indíthatsz lakástakarékot a 30%-os állami támogatás miatt, és akkor ugyanezt kb. havi 20.000 forintból is megúszod. Nagyobb ház –> nagyobb fenntartási költség.

Mennyit kell félretenned nyugdíjra?

Ez a kérdés szintén rendkívül fontos. A legtöbben 45-50 éves korukban jutnak el odáig, hogy elkezdjenek gondolkodni a nyugdíj kérdésen. Azonban, ha te még a 20-30-40-es éveidben vagy, akkor neked nem szabad eddig halogatnod a dolgot.

Tudnod kell, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszert mintegy 90 évvel ezelőtt találták fel, ami akkoriban azt a célt szolgálta, hogy az idősek ne haljanak éhen. De ekkor még a várható élettartam 47 év volt a férfiaknál és 50 év a nőknél, a nyugdíjkorhatár pedig a 65 éves kor volt!

Vagyis elég kevesen élték meg a nyugdíjas kort, és a nyugdíj nem a “jól megérdemelt, élethosszig tartó fizetett szabadságot” jelentette, mint ma. Az öregedő társadalomban a nyugdíjak emelésével könnyedén lehet szavazókat toborozni, amit szerte a világon ki is használtak a politikusok.

A nyugdíj összegét szépen fokozatosan a többszörösére emelték, a nyugdíj korhatárt csökkentették, az egész rendszert egy országszintű piramisjátékká változtatva: a nyugdíjakat az aktív dolgozók adójából fizetik ki. Ha az aktív dolgozók aránya csökken, és a nyugdíjasoké nő, akkor nem lesz elég pénz a nyugdíjak kifizetésére.

  1. A társadalom fenntartásához egy nőnek átlagosan 2,2 gyermeket kellene szülnie. Ez ma kevesebb, mint 1,3!
  2. A javuló egészségügyi ellátásnak és egészségesebb életmódnak köszönhetően a várható életkor folyamatosan emelkedik, 5 év alatt közel 2 évvel nőtt! (Ennyivel több ideig lesznek nyugdíjasok az emberek.)
  3. Több mint fél millió magyar vándorolt külföldre az elmúlt évtizedben, akik nem fizetnek idehaza nyugdíjjárulékot. Ők nem tesznek hozzá a magyar nyugdíjalaphoz!
  4. Az egyre súlyosbodó demográfiai válság miatt várhatóan 2050-re az átlag nyugdíj a fizetések 60%-a lesz, de van olyan számítás is, amely szerint mai értéken kb. 40.000 Ft.

Magyarország korfájának alakulása 2020-2050-ig

Tehát nem célszerű az állami nyugdíjra alapozni a majdani nyugdíjas éveidet. A jó hír viszont, hogy évtizedek alatt megfelelő befektetéssel igen jelentős vagyont fel tudsz halmozni, amíg elég lehet arra, hogy méltóságteljes idős korod legyen. Ezt a kérdést azonban a szőnyeg alá söpörve igen magas árat fizethetsz.

Íme egy táblázat, ami megmutatja, hogy mennyit tudsz összeszedni adott összeg befizetése mellett, 6% éves hozammal  számolva, éves 3%-kal több befizetést feltételezve:

Forrás: Pénzügyi Tudakozó – Mennyit buksz, ha nem teszel félre?

Ez mai értéken természetesen kevesebbet érne, hiszen az inflációval még ezeket az értékeket is vissza kellene osztani, ha jelenértékükre lennénk kíváncsiak. Egyelőre minket azonban csak az arányok érdekelnek. Pontosabban az, hogy mennyit számít az idő, amikor megtakarításokról beszélünk.

Mennyi pénzt veszítesz, ha nem 30 éves korodban kezdesz el megtakarítani?

Remélem látod, hogy minden elvesztegetett év végül komoly milliókat jelent majd a hozamok miatt. Sokkal jobb korábban elkezdeni 10-20 ezer forintokat félretenni, és ennyivel alacsonyabban tartani az életszínvonaladat, mint később ráeszmélni, hogy már százezreket kellene félretenned.

Visszatérve tehát az eredeti kérdésre: Mennyit kell félretenned a nyugdíjadra?

Ebben a cikkben találsz egy kalkulátort, amivel elég pontosan kiszámolhatod, hogy mennyit kell félretenned: Mennyit kell félretenned nyugdíjra? + KALKULÁTOR

Mennyit tegyél félre gyermekednek?

Ez egy igen nehéz kérdés, és ez családonként igen változó. Az biztos, hogy óriási előny egy fiatal felnőtt számára, ha a szülők be tudnak segíteni a tanulmányok finanszírozásába, vagy az első lakás megvásárlásába.

Azok az ismerőseim, ügyfeleim, akiket szülei támogattak, akkor is átlag feletti életszínvonalat értek el, ha egyébként nem voltak különösebben jó tanulók.

Sokan viszont akiknek anyagi akadályaik voltak az életkezdésnél, egy kényszerpályára kerültek.

Miért kerülnek ördögi körbe, akiket nem támogatnak a szüleik?

Ez a kényszerpálya egy gonosz, alattomos lejtő: először csak egy alkalmi munka, amit nem szeretünk, de muszáj. Pénzt fizet, bár szakmai fejlődés nincsen. Közben – mivel egyetemre nincs pénz – egy OKJ tanfolyam, ami nem csak, hogy szinte semmit nem ér, még jó sok időt is felemészt.

(Persze lehet, hogy téged érdekel valami, és azt OKJ-n jól meg tudod tanulni, biztos vannak jó OKJ tanfolyamok, de a nagy átlag, aki csak elmegy, hogy tanuljon valamit, gyakran csak az idejét pazarolja.)

Ezzel a “végzettséggel” végül kénytelen elvállalni egy 10-12 órás állást alacsony fizetéssel, majd lakáshitelt felvenni, és még többet dolgozni, hogy a hitelt fizetni tudja. Állást váltani még magasabb fizetés esélyében is reménytelen, hiszen idő nincs interjúkra járkálni, de még állást keresni sem. A hitel miatt viszont muszáj dolgozni.

Ez egy ördögi kör: a kevés pénz miatt többet kell dolgozni, ami miatt kevesebb idő jut a fejlődésre, ami miatt végleg csapdába esik az illető. A fejlődés hiányában a fizetése egyre inkább elszakad azokétól, akik folyamatosan képzik magukat, ezért egyre több adósságot “kénytelen” felhalmozni, ami miatt még többet kell dolgozni.

Hogyan tegyél félre gyermekednek szülőként?

Ezt megelőzendően a szülők ha előre gondolkodnak, akkor havi kisebb megtakarítások segítségével a gyermek 0-18 éves koráig elegendő összeget gyűjthetnek össze. Ebből finanszírozhatják a tanulmányokat, és némi támogatást nyújthatnak az első lakás megvásárlásában, amennyiben lesz ilyen cél. A lényeg, hogy némi kezdőtőkével tudjon indulni a fiatal.

Arról, hogy milyen megtakarítást érdemes választani, egy részletes cikket írtam a blogomon (Milyen megtakarítást válassz gyermekednek?). Ehhez persze tudnod kell az időtávot és az összeget.

Gyermekek esetében az időtáv nagyon könnyen kiszámítható, hiszen igen kötött: 18 éves korában érettségizik, kezdi el a felsőfokú tanulmányokat, és legkésőbb 24-28 éves korában elköltözik otthonról.

A tanulmányokra átlagosan 2 millió forint körül érdemes legalább számolni, hogy tudjon válogatni a különböző lehetőségek közül. Bár ennyiből nem szerez itthon orvosi diplomát, mégis elég sok ajtó nyitva áll majd előtte.

Lakáscélra a felsőfokú tanulmányok közben ő maga is félre tud majd tenni, de jó ha ilyen célra is számolunk, mai értéken 2-3 millió forintot lehetőség szerint.

Ha több gyermek van, akkor nyilván több megtakarítást is érdemes indítani. 3-4 gyermekes családoknál anyagilag sokszor nem fér bele az egyéb célok mellett, hogy az oktatást és a lakást is támogassák.

Ekkor szerintem érdemes az oktatásra fókuszálni. A lakás egyrészről albérlettel helyettesíthető, másrészről pedig közel sem olyan jó befektetés, mint az oktatás.

Autó, utazás, egyéb rövid távú célok

Az egyéb rövid távú célokra annyit tegyél félre, hogy hitel nélkül is meg tudd oldani őket, de ne menjen a hosszú távú céljaid rovására. Az autó, a nyaralás, és egyéb rövidtávú célok sosem lesznek annyira fontosak, mint a hosszú távú céljaid.

Milyen autót vegyek és mennyiért?

Sokaknak presztízs kérdés, hogy legyen autójuk, mások azt gondolják, hogy nélkülözhetetlen. Bizonyos esetekben ez lehet, hogy igaz, de legtöbbször érzelmi okokból, vélt, vagy valós kényelmi szempontok alapján veszünk autót.

A “Nehogy már busszal kelljen közlekednem” típusú autóvásárlás egy luxus kiadás, amit csak akkor tegyél meg, ha megengedheted magadnak, hogy a nyugdíj, gyermek, és lakáscélú megtakarításaid felett zsebből kifizesd az autót.

Autóra szerintem egy jó hüvelykujj szabály, hogy maximum a havi fizetésed hatszorosát költsd el. Érdemes elolvasnod egyébként, hogy mennyit dolgozol az autódért valójában, és ennek tükrében is mérlegelni a vásárlást.

Ugyanis a legnagyobb költséget nem vásárláskor fizeted meg, hanem az idővel és pénzzel, amíg fenntartod: biztosítás, szerviz, adó, parkolás, takarítás, balesetek, stb.

Másrészről sokan nem veszik észre, hogy amíg vezetés közben dugóban állva képtelenség tanulni, addig tömegközlekedésen hasznosan is el lehet tölteni az időt. Napi 1 óra plusz olvasásra pedig nem, hogy nem kerül pénzbe, de még a jövődet is építed vele.

Mivel rövid távról van szó, az autóvásárlásnál nem igazán kell hozamokkal számolnod. Amit félreteszel, az a pénzed lesz. Persze, ha évekig gyűjtesz, akkor vehetsz állampapírt vagy befektetési alapokat, de összességében nem ezen fog múlni. Fogd az autó árát, oszd el a hónapok számával amíg gyűjtesz, és megkapod, mennyit kell félretenned.

Hogyan spórolj a nyaralásra?

A nyaralás olyan szempontból hasonlít az autóra, hogy nincs értelme nagy hozamokkal számolni. Jellemzően évente megyünk nyaralni, ezért a legegyszerűbb, ha elhatározod, hogy mennyit költesz nyaralásra, és havonta annak 1/12 -ed részét félreteszed.

Ha tehát mondjuk egy Görögországi nyaralást tervezel, ami 300.000 Ft-ba kerül, akkor 25.000 Ft /hó összeget kell félretenned.

Ezt gyűjtheted akár a bankszámládon, akár nyithatsz neki egy külön alszámlát is, de ilyen összegeknél az sem baj, ha egy perselyben gyűjtöd. A lényeg, hogy ne 2 hónappal a nyaralás előtt kezd el gondolkodni, hogy honnan szerezz pénzt, és főleg ne fordulj bankhoz “segítségért”.

A legrosszabb amit tehetsz, hogy hitelkártyából, folyószámla hitelkeretből, vagy személyi kölcsönből mész nyaralni.

Nem anyagi okokból nem teszünk félre…

A pénzügyileg tudatos emberek számára meglepő, de nagyon sokan úgy élik az életüket, hogy egyáltalán nem tesznek félre. A kérdésre, hogy “miért nem?” mindig ugyanaz a válasz: nincs miből.

El is hinném, hogy valóban ez az indok, ha nem ezt hallanám azoktól is, akik havi több százezer forintot keresnek. Az életszínvonalunk folyamatos emelése egy igen alattomos csapda, mely folyamatosan felemészti a megtakarítható vagyont.

Az egész akkor kezdődik, amikor valaki először munkába áll, és megkapja az akkor még talán szerény fizetését. Örül, hogy meg tud belőle élni, de azért többre vágyik: szeretne szebb lakást, autót, új kávé főzőt, utazást.

Mikor aztán megemelkedik a fizetése, megörül, többet költhet, és elkezdi ezeket a vágyakat kielégíteni. Ám rá kell jönnie, hogy a magasabb fizetés is véges, és még mindig lenne mire költeni. Alig várja hát a következő fizetésemelést, hogy végre még nagyobb “vágyait” válthassa valóra.

Meglepő de ez a folyamat végtelen tud lenni.

Azok az emberek, akik nem tettek félre a kezdő fizetésükből egy forintot sem, nem fognak eltenni később sem, ha nem változtatnak a hozzáállásukon.

Miért? Mert valójában nem azért nem tesznek félre, mert nincs miből, hanem, azért, mert nem akarnak.

Képzeld el azt a helyet, ahol most dolgozol, vagy akár azt, ahol életedben először dolgoztál. Tegyük fel, hogy a cég egyik nap bejelentette volna, hogy a nehéz gazdasági helyzet miatt minden dolgozónak 7%-kal csökkentik a fizetését. 150.000 Ft helyett tehát például csak 139.500 forintot kerestél volna.

Éhen haltál volna? Nem tudtad volna fizetni a számláidat és az utcára kerülsz? Valószínűleg nem. Valószínűleg át kellett volna rendezned egy kicsit a költségeidet, de 2 hónap múlva azt mondtad volna:

“Minden, rendben, jól vagyok. Annyira nem is volt fontos az a 7%.”

Az életszínvonalunkat meglepően rugalmasan tudjuk alakítani. Felfelé és lefelé is egyaránt. Egy kicsit jobban költekezve, dupla annyi fizetésből sem leszel sokkal boldogabb, és sokan valójában fele annyiból is meglepően jól el tudnának lenni.

Igen, van aki tényleg nagyon keveset keres, ismerek ilyet, látom. De ők is félre tudnak tenni, ha akarnak. Lehet, hogy nem 7%-ot, de 1-2 ezer forintot igen. Vagyis, félre tud tenni, ha akar.

Ez a hozzáállás azért fontos, hogy később, ha többet keresel majd, akkor megtartsd ez a jó szokást: NE KÖLTSD EL, AMIT KERESEL.

Ez a gazdagság biztos receptje.

Remélem, hogy mivel ez egy okos, és pozitív közösség, ezért sokan belátjátok majd, hogy a keresetetek főként rajtatok, és nem a kívülálló körülményeken múlik. Mindazonáltal azoknak, akik jelenleg valóban nem tehetik meg, hogy tízezreket félretegyenek egy részletes javaslatot fogalmaztam meg, ebben a cikkben:

Mibe fektess, ha keveset keresel, de nagy vagyont akrasz?

Oszd meg barátaiddal, ezt biztosan értékelni fogják!

 

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here