Mi már jártunk Korzikán, s te?

1191

Homokos partot mos a kékeszöld színű tenger fehér mészkősziklák szomszédságában, az Alpok csúcsai havasan merednek a bozótos, sziklás fennsíkok felett, levendula, rozmaring és frissen fogott tengeri sün illata kúszik a levegőben.

Fotó: dr. Szalai Krisztián

Hol járunk? Franciországban! Ajjaj, ezért a kijelentésért néhány éve még robbantottak volna a korzikai szeparatisták, a függetlenség hívei (készült egy imádnivaló vígjáték is erről Jean Renoval a főszerepben, Nagy zűr Korzikán címmel).

Nem Franciországban, hanem Korzikán jártunk!

Fotó: dr. Szalai Krisztián

A sziget nemcsak területileg különül el az anyaországtól, hanem jogállása is különbözik a 25 másik francia régiótól. S miben más még? A nyelvük, a korzikai különös keveredése a francia és olasz nyelvnek, ahogyan a gasztrokultúrájuk is. Az emberekben pedig jelen van a francia könnyedség és az olaszos lazaság, a nem azért élünk, hogy dolgozzunk, hanem azért dolgozunk, hogy éljünk” életszemlélet.

Fotó: dr. Szalai Krisztián

Talán ez volt az ami engem és férjemet a szigetre hozott? Részben igen!

Másrészt azonban Korzikának fantasztikus előnyei vannak:

Bizonyára nektek is vannak álomhelyeitek, ahová el szeretnétek jutni az életetekben! Van rajta olyan sziget, ahol a homokos tengerparté és kékeszöld tengeré a főszerep? Túl messze van és drága? Ugyan, már! Miért utaznánk két napot, amikor itt van Korzika!

Fotó: dr. Szalai Krisztián

Vagy olyan hely van álmaink térképén, ahol buja mediterrán növényzet, bozótok, füge, kaktuszok, citrusfélék találhatóak? Nos, akkor éppen Korzika a tökéletes célpont.

Fotó: dr. Szalai Krisztián

Hegyekben, vadvizű folyók mellett, sziklás fennsíkokon élveznénk a túrázást, a nyári és a téli sportokat? Hol máshol, mint Korzikán, ahol az Alpok több, mint 40 csúcsa emelkedik 2000 méteres magasság fölé.

Fotó: dr. Szalai Krisztián

Imádjuk a művészeteket, így utazásunk célpontjai elsősorban a múzeumok? Akkor NE Korzikára látogassunk el, mert ebből igazából egyet sem találunk a szigeten. Pardon, Ajaccioban, Napóleon szülővárosában találunk egy múzeumot, de felejthető, legfőképpen ha nyitva sincs (sikerült kétszer is arra járni, s zárva találni).

Fotó: dr. Szalai Krisztián

A természet, a sportok és a tengerparti nyaralás kedvelői azonban rögvest pakolják bőröndjeiket, mert Korzika nekik való hely.

A sziget két nagyobb magyar megye nagyságú, ezért egyetlen utazás alkalmával nem ajánlatos csak egy városban lehorgonyozni. Ajánlom az utazást északi és déli szállásfoglalásra osztani. Délen mindenképpen az aprócska, már-már falusias Bonifacio nyűgözi le a látogatókat mészkősziklás partjaival, amelyekbe a tenger lépten-nyomon öblöket vájt, hogy meghintse homokkal a napozni vágyók örömére.

Bonifacio, a legdélebbi francia város középkori hangulatával a sziklákon trónol (van olyan házsor, amely a szikla tetején beljebb nyúlik, mint az alatta hullámzó tenger).

Tengerészek, katonák (sokáig légiósok), halászok és persze turisták világa ez. Számomra megkapó volt az egykori tengerészek városa, ahol földi életük után a munkaadójuk, a tenger morajlása mellett, kis házakban nyugszanak.

Fotó: dr. Szalai Krisztián

Bonifacio közelében álomstrandok, lagúnák, búvárkodásra és vízi sportokra alkalmas helyek tömege található, de innen kirándulhatunk az egyik lenyűgöző kanyonba is, az Ospédale-hegységbe, amelyet Korzikai-kanyonnak is neveznek. Kicsi középkori falvak között kanyarog az út a kanyonig, vízesések, sebes folyók, váltakozó színű sziklák társaságában.

Ajaccio, a főváros helyett a másik célpontnak Calvi városát, vagy annak környékét érdemes megcélozni.

A város kielégíti a tengerpartra vágyók valamennyi igényét, de azon túl erről a pontról érdemes csillagtúraszerűen a sziget nyugati partjait, vagy a Monte Cinto, a sziget legmagasabb hegycsúcsának (2706 méter) környékét bebarangolni. A hazafelé úton találunk még egy helyet, a Cap Corse-t (Hüvelykujj alakú félsziget) Bastia városával, ahol időzhetünk egy-két napot. S ezzel feltehetjük a korzikai látogatásra a koronát. A félszigeten hegylánc, szőlőtőkékkel tűzdelt domboldalak, homokos partok nyűgözik le a látogatókat.

Részletes útibeszámolónkat az Élet sója blogon itt olvashatjátok: Bonifacio és Calvi. A hozzá kapcsolódó fotógalériát pedig itt találjátok.

 Végül nézzük az utazás hátterét biztosító területek paramétereit Korzikán:

Utazás: Korzikára érdemes autóval menni, amelynek kivitelezés nem is olyan bonyolult. Livornoból és Genovából indulnak kompok a szigetre, elfogadható áron. A szigeten van repülőtér, de a helyi tömegközlekedés nem túl fejlett. Amennyiben repülővel érkezünk, érdemes autót bérelnünk.

Időjárás – időpont az utazásra: Korzika mediterrán éghajlatával a nyarakat forróvá (30 Celsius), a teleket enyhévé (5-10 Celsius) varázsolja. Az esős időszak október végétől január végéig tart, de ekkor sem elviselhetetlen. Télen mindig van hó a hegyekben, amely gyakran április végéig megmarad. Csodálatos a sziget májusban és szeptemberben. A július és augusztus turistákkal zsúfolja tele Korzikát, ekkor van ugyanis az olasz és francia szünidő, illetve ekkor sok a német látogató is. Személy szerint én a szeptembert javaslom. Ekkor még szuper az idő, meleg a tenger, s már jóval kevesebb a turista.

Szállás: Saját tapasztalataim alapján ajánlok két nagyon jó, kipróbált szállást, az egyiket Bonifacioban, a másikat Calviban. Míg az első egy hotel, amely jól mutatja, hogy a szigeten a hotelek árai nem olcsók (120-150 Euró/éjszaka/2 fő), a második egy B&B Hotel Calviban szinten hasonló árkategóriában van. Érdemes körülnézni azonban a többi B&B Hotel, vagy a bérelhető házak között (baráti társaságok számára ezek igen kedvezőek, akár 4-500 euró/hétre kaphatunk 4 személyre tengerparti házakat).

Étkezés: Az éttermek fantasztikus gasztronómiai kínálattal rendelkeznek, de sajnos ezek sem olcsók. Nagyjából a francia árakat követik, azaz egy ebéd két főre könnyen eléri az 50 eurót. A szupermarketek és tengerparti gyorséttermek szintén jó minőségben kínálnak élelmiszert és készételeket.

Üzemanyag: Az üzemanyag árak általában 10-15 %-al magasabbak, mint Magyarországon.

Irány Korzika! Garantáltan felejthetetlen élmény lesz!

Olyan szakmahalmozónak tartom magam, aki a sok érdeklődési területe "áldozata", de határozottan élvezem. Művelődésszervező, médiamenedzser és történelemtanárként végeztem, majd jogász és európai szakjogász lettem. Mindegyik területen dolgoztam, de a szívem mindig az újságíráshoz, a kultúrához húzott igazán. Több, mint 5 éve írom a blogomat, az Élet sója blogot (www.eletsoja.cafeblog.hu), ahol utazási, gasztronómiai, kulturális élményeimről számolok be. Jelenleg dolgozom egy, a dél-német Boden-tó környékén szerzett élményeimről szóló könyvön.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here