Nap, tej, foltok

830

Néhány héttel ezelőtt volt szerencsém egy internetes újságban azt a beszámolót olvasni, amely tájékoztatta az olvasókat (átvéve a hírt egy másik portálról), hogy a naptejek nemhogy nem védenek a napsugárzás káros hatásai ellen, hanem – horribile dictu – épphogy bőrrákot okoznak. Miután többször is elolvastam, s meggyőződtem róla, hogy sem nem álmodom, sem nem valamiféle vicclapot böngészek éppen, felocsúdván a megrázkódtatásból, elhatároztam, hogy írok erről a témáról.

A kérdést le lehetne röviden zárni azzal, hogy ez a hír úgy egetverő butaság, ahogy van, de talán nem árt kicsit mélyebben vizsgálni a kérdést. (Márcsak azért is, mert a cikk valótlan állításánál csak némely kommentelő embertársunk mélységes butasága volt ijesztőbb. Hogy egy többszörös képzavarral éljek, a legsötétebb gyöngyszem az volt számomra a kommentek közül, ami fejtegette, mivel a Nap hozta létre az életet a Földön, ezért semmiképpen sem árthat a gyermekeinek, így mindennemű védekezés a napsugárzás ellen teljesen értelmetlen.

Elképesztő, hogy még ma is ennyire elterjedt az antropomorfizálás, azaz egy természeti jelenség, tárgy emberi tulajdonságokkal való felruházása – bámulatos dolgok a csillagok, ez tény, de tudattal és akarattal felruházni egy gigantikus fúziós reaktort a 21. században eléggé avíttas gondolat.

Nos, a napfény természetesen nélkülözhetetlen a földi élethez, a fotoszintézistől a D-vitamin-anyagcseréhez, ez evidens, nem is érdemes rá több szót vesztegetni.

Milyen káros  hatásai lehetnek a (túlzott) napfénynek?

Egyrészt hőhatás, azaz túlzottan felmelegítheti az emberi szervezetet, ami párolgással (verejték) védekezik, viszonylag eredményesen, azonban hosszútávon kiszáradáshoz, keringészavarhoz vezet; mindnyájan láttunk már (legalábbis iskolás korunkban) a tornaudvarra kivezényelt, valamilyen (általában nagyon unalmas és hosszú) ünnepség során a sorból kiájuló embereket.

A hőhatáson túl nagyon komoly kárt tud okozni a túl erős, vagy túl sokáig ható UV-sugárzás. Az UV (ultraviola) sugárzás az emberi szem számára már nem látható fény (elektromágneses sugárzás), mégpedig a látható fénynél nagyobb energiájú (rövidebb hullámhosszú) sugárzás, a hullámhossza alapján lehet csoportokba (UV-A, B, C) osztani, minél “magasabb” az alfabetikus csoporja, annál nagyobb az energiája (magyarul az UV-C több energiát hordoz, mint az A).

No, de ez mit okoz az emberi bőrben?

Mint advocatus dei, a jó hírrel kezdem: életfontosságú, mert szükséges a D-vitamin anyagcseréhez. Azonban, advocatus diaboliként megszólalva, hosszabb a káros hatások listája: Az UV-fény lassan, de biztosan feltördeli a bőrünkben (a hám alatt) lévő rugalmas rostokat. Ezek a rostok (az úgynevezett elasztikus rostok) adják a bőrünk rugalmasságát, puhaságát. Aki sok UV-terhelést kap, annak a bőre hamarabb veszíti el ezt a rugalmasságát, nyersen fogalmazva, hamarabb öregszik a bőre, beszédes név erre a napkárosodott bőrre a “tengerészbőr” elnevezés.

Ennél is komolyabb károsodást is okoz a túl sok UV-fény. A szervezet úgy védekezik a sugárzás ellen, hogy növeli a bőrben “szériatartozékként” ott lévő melanociták (festéksejtek) mennyiségét, mert az ezekben a sejtekben lévő barnás színű pigment (a melanin) elnyeli ezt a sugárzást, azaz az ember bőre szépen lebarnul (illetve a tejfehér bőrű  emberek pecsenyepirosra sülnek – bennük nem annyira hatékony a melanin-termelés).

A helyzet azonban messze nem ilyen kedvező – általános orvosi elv, hogy ha valamilyen sejt/szövet sérül, vagy sokat kell osztódnia, akkor ebben a folyamatban hibák következhetnek be. A túlzott UV-terhelés stimulálja a melanociták osztódását (védekező reakció), s van rá esély, hogy valami hiba történjen, s egy melanocita megbolonduljon, s átalakuljon daganatsejtté. A melanocitákból kiinduló rosszindulatú daganatot melanomának hívjuk, az egyik legagresszívebb tumor az emberben.

Azonban, mielőtt ezt kicsit részletezném, meg kell ismerkednünk az emberi biológia egyik általános elvével:

az ember NEM matematikai alapokon működik!

Azaz, nem lehet pontosan megmondani, hogy egy adott komplex esemény adott pillanatban mekkora eséllyel következik be! Nem lehet kiszámolni, hogy ha valaki – csak a példa kedvéért – 30 percet perzseli magát egy nyári nap zenitjén tomboló napfényben, akkor pontosan hány százalékos eséllyel kap melanomát. Viszont, mivel az orvoslás nagyon sok beteg adatait gyűjti, statisztikai valószínűségeket le lehet vonni. Ugyanerre a statisztikai adatatgyűjtésre alapszik az onkológiai kezelés, annak sémái, csoportosításai.

Az unalmas statisztikai részletek kihagyásával csak egy összehansonlító adat: egy 15 mm nagyságú emlőrák a legkisebb, egyes stádiumba tartozik (gyakorlatilag teljesen gyógyítható), egy ugyanekkora melanoma már a legrosszabb, 4. stádiumba tartozik, ahol a gyógyulás esélye nagyon kicsi.

Nos, talán mindenki számára egyértelmű remélhetőleg, hogy a melanoma olyan komoly betegség, hogy NEM viccelünk vele, nem hallgatunk botcsinálta “szakértőkre”, hanem használjuk a magas faktorú fényvédő készítményeket és évente eljárunk bőrgyógyászati ellenőrzésre!

Mit is tudnak ezek a naptejek?

Olyan anyagot tartalmaznak, amik egyrészt visszaverik a nap fényét, másrészt elnyelik a magas energiájú UV-fotonokat, azaz nem engedik, hogy a festéksejtekhez, vagy a bőr alatti kötőszövethez eljussanak. Az egyik legjobb visszaverő anyag a titán-dioxid, egy teljesen ártalmatlan, hófehér anyag, semmilyen káros mellékhatása nincs.

Mit is jelent a faktorszám?

Minden fényvédő terméken szerepel egy úgynevezett faktorszám, ez azt jelenti, hogy az adott termék megfelelő használata hányszorosára “nyújtja meg” a leégés veszélye nélkül napon tölthető időt – azaz, egy forró nyári napon mondjuk 10 percet tölthetünk el komoly kockázat nélkül, akkor egy 30-as faktorú krém ezt (elvileg) 300 percre nyújtja. Azért csak elvileg, mert fontos, hogy megfelelő mennyiséget vigyünk fel, kellően eloszlatva a bőrön.

Legalább 25-30-as faktorszámú tejek, krémek használata javasolt, minél magasabb, annál jobb.

Mire kell még figyelni?

Egyrészt – mint mindenben – a jó minőséget érdemes választani. A drágább, de magasabb faktorú termékek hosszútávon még mindig olcsóbbak, mint egy melanoma-kezelés.

Strandolásnál időnként pótolni kell a tejet, krémet, mert a víz valamennyit leold belőle, illetve arra is figyelni kell, hogy a vízfelszín visszatükrözi az UV-sugarak egy részét, így az elvileg árnyékban ülő ember is kaphat UV-terhelést.

Tulajdonképpen mindegy, hogy naptejet, krémet, vagy más kiszerelésben gyártott terméket használunk, a lényeg, hogy védjük a bőrünket.

Szinte már közhely, de nem lehet elégszer elmondani, hogy nagy melegben a szervezet nagyon sok folyadékot veszít, ezt mindenképpen pótolni kell, lehetőleg nem szénsavas cukrosvízzel, meg erjesztett árpaszörppel, hanem ásványvízzel 🙂

S a napszemüveg!

A szemünkben lévő ideghártya (retina) a feladatából adódóan nagyon fényérzékeny, s az UV-fény komoly kárt tud okozni, ezért nagyon fontos a megfelelő UV-szűrő napszemüveg használata. A gyanúsan olcsó, nem szaküzletben vásárolt, vagy nem márkás terméketet semmiképpen se használjuk! S ne feledkezzünk meg a kisgyermekek szemének védelméről sem!

Orvos vagyok, munkám közvetlenül a mikroszkópos diagnosztika, de ennek ellenére, vagy éppen ebből kifolyólag az embert teljességében szemlélem. A munkám mellett orvosként évek óta tartok szexuális felvilágosító órákat iskolákban, a 12-14 éves korosztály számára. Csaknem 8 évig Tinidokiként interneten válaszoltam szexualitással kapcsolatos kérdésekre. Volt lehetőségem egy ideig a Magyar Szexológus Társaság tagjaként tanulni olyan szakemberektől, mint pl. Lux Elvira. Minden lehetőséget megragadok a betegek informálására is, mert jelentős hiányt érzek ezen a területen Magyarországon. Évekig foglalkoztam oktatással, s jelenleg is tanítok műtősnőket.

1 hozzászólás

  1. Kedves Krisztián!
    Nagyon egyetértek a cikkben leírt véleményeddel. Igen az emberi butaság határtalan. Nem tudom milyen szülő lehet az aki, ilyen égbekiálltó elveket vall a napozásról, illetve a napról. Mélységesen felháborított és egyben elgondolkodtatott! Hihetetlen,hogy ebben a világban, ahol nap mint nap azt zengik a Tv-ben, rádióban,írja a sajtó, hogy vigyázni kell mert ártalmas és ilyen észbontó hozzászólást olvasok, erre nincs ésszerű magyarázat. Köszönöm, hogy orvosi szemmel és tapasztalattal rávilágítottál a témára. Nekem is van benne nagyon sok hasznos információ, amit köszönök Neked!

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here